Kémiában milyen analizisek vannak?

Az analízis görögül felbontást jelent, mai értelme: elemzés; kvalitatív (minőségi) analízis az az eljárás amikor valamely anyag alkotórészeinek megállapítására irányul az elemzés. A kvantitatív (mennyiségi) analízis segítségével az anyag egy, több vagy minden alkotórészének mennyiségét (kvantitását) határozzuk meg, rendszerint a kvalitatív analízis után, a következő módszerek valamelyikével: 1.

Súly szerinti analízis. Valamely anyag egyes alkotórészeinek mennyiségét mérlegeléssel határozzuk meg. Azokat a mosott és szárított, ill. izzított csapadékokat mérjük, amelyeket alkalmas vegyszerekkel (oldatokkal vagy gázokkal) a vizsgálandó anyag oldatából választottunk le. A nehézfémeket oldataikból gyakran szokás elektrolízissel platinaelektródokra leválasztani, tehát elektro-gravimetriás úton meghatározni. 2. Térfogatos analízis. Notmál oldatok (meghatározott hatóértékű titráló oldatok) segítségével végezzük. Megállapítjuk, hogy e folyadékokból hány ml szükséges ahhoz, hogy a vizsgálandó anyag oldatában meghatározott hatást (csapadékok eltűnése vagy megjelenése, az oldat vagy az oldathoz adott indikátor színének megváltozása) érjünk el. E mérési eredmények alapján az adott anyag alkotórészeinek mennyisége (kvantitása) kiszámítható. 3. Kolorimetriás analízis. Színes oldatok koncentrációját színük erőssége alapján állapíthatjuk meg, ha a vizsgálandó folyadékot ismert töménységű oldatok színével hasonlítjuk össze. 4. Spektrálanalízis. Főként az anyagok szikraspektrumát szokás kiértékelni. Az analízis eredményét az ismeretlen összetételű anyag színképének ismert összetételű anyagok színképével való összehasonlítása szolgáltatja. Erre a módszere a nagy érzékenység és gyorsaság jellemező. (rendkívül csekély, kb. 0,001 —0,0001 %-nyi anyag határozható meg így) 5. Gázanalízis. A vizsgálandó gázelegyet sorjában különböző abszorbensekkel (gázelnyelésre képes különböző szilárd testek vagy folyadékok) töltött elnyelőedényeken vezetjük keresztül. Az abszorbensek mindegyike a gázmintából egy meghatározott gázt nyel el. A gáztérfogatot minden abszorpció után megmérve meghatározhatjuk a gázelegy egyes alkotórészeinek mennyiségét. 6. Elemanalizis. A szerves anyagokat oxigénáramban történő elégetéssel bontjuk el. Az égéstermékek elemzése útján mennyiségileg meghatározhatjuk a vizsgált szerves anyagot alkotó elemeket.