Mi az a szabadkőművesség?

Szabadkőművesség. Titkos szövetség, amely az emberszeretet hangoztatása mellett főleg a közvélemény liberális szellemű irányítására törekszik.

A szövetség tagjai (testvérek) demokratikus alkotmányú páholyokban (kelet) dolgoznak s egymást kölcsönösen támogatni tartoznak. A páholyok laza összefüggésben vannak egymással. Több páholy (rendszerint egy-egy ország páholyai) nagypáholy) alakítanak, amely alkotmányszerűen felügyel a páholyok működésére. A páholyok élén tisztviselők (főmester, felügyelők, szónok, kincstárnok stb.) állanak. A páholytagoknak nagykorúságukat betöltött férfiak vettek fel s avatásuk rendesen három fokozat szerint történik (inas, legény, mester). Némely országban pl. Franciaországban nők is felvettek.  A szertartásaik részint az ószövetségi hagyományokra (Salamon templomának építése), részint kőművescéhek szokásaira támaszkodnak s az építőmesterség kifejezéseit használják. A Szabadkőművesség történetirói az intézmény eredetét szeretik visszavezetni a templomosok szerzetlovagrendjének 1312-ben történt eltörléséig, biztos nyomok azonban csak 1717 óta mutathatók ki. Ritus és szervezet szerint különböző a Szabadkőművesség. A két alaptípus : A Keresztelő Szent-János patronátusa alatt működő johannita és a szent András patronátusa alatt dolgozó skót ritusú Szabadkőművesség. Az intézmény virágkora a XVIII. sz., hatása azonban a mult szazad nemzeti ős társadalmi forradalmainak előkészítésében is kimutatható. Mint részint az állam, részint az egyházak tevékenységének bírálója és ellenőrizhetetlen versenytársa, rendszerint szembekerül e két intézménnyel. Nem egyszer belülről igyekezet azok tevékenységét befolyásolni. Működésének iránya nem mindenütt egyezik az államérdekkel s a tagok könnyen válnak az önző vezetők vak eszközeivé. A Szabadkőművesség veszedelmesé válik ott, ahol faji különállás v. társadalom osztályszellem miatt a közérdektől idegen szellemű vezetők klikkszerűen leplezett faji vagy osztályérdekek melegágyává teszik. Ilyen volt a helyzet az 1900 évek elejétől a közepéig Magyarországon is, ez volt az egyik oka annak, hogy a magyar Szabadkőművesség a világháború és a nyomában következett mozgalmak idején a destruktív törekvések egyik mozgatójává vált. A Szabadkőművesség többször és sok helyen eltiltották, így nálunk a forradalmak után az 1920. évi május 18-án kibocsátott belügyminiszteri rendelet a csonka kormány 22 páholyát szüntette meg. A Szabadkőműves páholyok számát 26000 a tagok számát 8 millióra becsülték 1930 körül. Különösen az angolszász országokban van elterjedve.

Kapcsolatos kérdések