Mi az alkotmány?

Alkotmány latinul constitutio. Általában az állam szerveit, ezek hatáskörét s az állampolgároknak az államhoz való viszonyát meghatározó jogszabályok összesége.

Szűkebb értelemben Allkotmány. az államélet oly rendje, mely a közhatalomban, ún. politikai jogok révén, az állam polgárait is részesíti, az állam főfunkcióit pedig (törvényhozás, végrehajtás, államfői funkció), külön szervekre bízza s e szerveket, mások és egymás irányában, hatáskörüknek megfelelő önállósággal ruházza fel. Alkotmánya, első értelemben, minden államnak van, míg az Alkotmány szűkebb értelme csak a benne kifejezett elvek szerint szervezkedett államokra áll fenn. Ezek az úgynevezett. Alkotmányos államok. Az Alkotmány  vagy többszázados múltra s fokozatos fejlődésre visszatekintő történeti-Alkotmány vagy csak újabb időben létrejött és az állami lét alapkérdéseit a legtöbbször egyetlen szövegezett határozmányban (charta) felölelő : irott, charlalis-Alkotmány Az Aalkotmány vagy az államtagok közreműködésével vagy enélkül s az államfő egyoldalú akaratából jön létre. (Ez utóbbi oktrojált Alkotmány. A valamely okból életbe nem lépett Alkotmány, a papiros-Alkotmány.

Kapcsolatos kérdések